A köröm keratinból, egyfajta elszarusodott fehérjéből áll, átlagosan hetente 1 mm-t nő. Az egészséges köröm szilárd de hajlítható, színe rózsaszín, felszíne sima, matt fényű, barázdáltság nélküli. Az úgynevezett félhold (lunula) a köröm tövénél helyezkedik el, melynek ha megváltozik a színe, a formája vagy a mérete, az betegségre utalhat, vagy jelezhet betegségre való hajlamot is. A köröm alakja egyénileg változó, hiszen függ a csontok formájától és nagyságától, de előfordulhat, hogy a körmökön hirtelen elváltozás figyelhető meg, például barázdák vagy deformálódások, melyek akár valódi betegségeket is jelezhetnek. Természetesen nem minden elváltozás utal súlyos betegségre, azonban ha hirtelen vagy újonnan fellépő elváltozást tapasztalunk, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.

Bővebben: Mit árul el körmünk állapota az egészségünkről?

Az Erzsébetvárosi Kerületi Info  honlap azért jött létre, hogy segítse az olyan vállalkozásokat is népszerűsíteni az interneten, akiknek a tevékenysége leginkább a kerületre specializálódott illetve a VII. kerületi lakosokat segíti abban, hogy az interneten könnyebben megtalálják a közelükben levő cipészt, számítástechnika boltot, fagyizót stb..
A belső kerületek lakó talán még elzártabban élnek, mint akik a perem kerületekben élnek, hisz a kertes házakban élők, ha télen nem is annyira, de nyáron többet találkoznak fűnyírás, kertészkedés közben. Ezzel nem megsérteni akarom a belvárosban élőket én is laktam a VII. kerületben kb. 5 évig, sőt imádtam. A kül kerületekkel szemben az a nagy előnye, hogy szinte minden kis utcában van vagy 20-30 üzlet és azt hiszem, nem túlzok.

Bővebben: Erzsébetvárosi Kerületi Info, ahol a VII. kerületi vállalkozások vannak előnyben!

Erzsébetváros a főváros VII. kerülete, mely a tenger szintje felett 320 méterre emelkedik ki. A török hódoltság után szőlőskertek és tanyák uralták a területet, ami akkor még kívül esett Pest városán. Egyes szakemberek szerint 1332-ben említik először, akkor még Ebesfalva néven, hivatalos bejegyzés viszont csak 1415-ben készült először, amikor is Bethlen János a birtok felosztását kérte.
1468-tól kezdve Apaffi birtok lett Ebesfalva. Apaffi Mihály nemes szívéről volt ismeretes, aki Ebesfalvát a vendégszeretet otthonának nevezte. Ezzel magyarázható az is, miért települtek 1658-ban örmények Ebesfalvára. Majd 1758-ban az örmények meg is vásárolták Ebesfalvát örök áron, mivel az apaffiak birtoka a királyi kincstár birtokába került. Az örmények közigazgatási központtá fejlesztették, aztán 1786-ban meg is kapta II. József császártól a szabad királyi városi jogot.

Bővebben: A VII. kerületről